Látnivalók

Ráckevei Hajómalom

A molnár mesterség volt a Duna mellett élő keviek legfontosabb ipara. A molnár céh megalakulására az 1728-as évben, az ekkor összeírt öt malom helyi működése adott lehetőséget. 1914-ben elzárták a ráckevei Kis-Dunát. Ezután a molnárok vontatóhajó segítségével az Öreg-Dunára jártak őrölni. A malmok kikötése, vagyis az Öreg-Dunára vontatása általában tavasszal, József nap után történt. November 30. körül, András napján pedig hazavontatták telelőbe a malmokat a ráckevei molnárok. Különben a Duna jege összeroppantotta volna a malmokat. A jövedelmezőbb és főleg nagyobb energiával működő gőz, majd villanymeghajtású malmok és az új gépek azonban tönkretették a hajómalmokat.
1962-ben a műemlékként felújított Gyurcsik-féle hajómalom az akkori Ráckevei piacsétány mellett volt kikötve. 1967-68 telén a völgyhajót megroppantotta a jég, és magával rántotta a házhajót is. Mindkét hajó elsüllyedt. Tavasszal búvárok segítségével átvontatták a szemben lévő partra (mai szabadstand területe), ott szédszedték, és a Szentendrei Skanzenbe szállították. Lakossági kezdeményezésre, a ráckevei vízimolnárság hagyományainak felélesztésére éledt fel ismét a ráckeveiek kedve, a valaha volt vízimalom újbóli megépítésére. A malom kialakítása a megmaradt írásos emlékek, fotók, rajzok alapján történt. Kialakítását úgy tervezték, hogy ténylegesen lehessen lisztet őrölni, s az megtekinthető legyen, mintegy „üzemlátogatás” szerűen. Az őrléshez szükséges energiát immár a villamos hálózatból nyeri a malom.

Patay László Városi Képtár

Az Árpád-híd lábánál található a múzeumhoz tartozó Városi Képtár, amelyet 1997-ben nyitott meg Ráckeve városa Patay László, Munkácsy-díjas festőművész kezdeményezésére. Az épület felső szintjén Patay László Munkácsy-díjas, Ráckevén élt festőművész alkotásai és a környéken élő művészek állandó kiállítása kapott helyet. Patay László egyik legérdekesebb alkotás az élete vége felé közeledő mester víziója a képzőművészet szintetizálásáról. Az időszakos kiállítások a földszinti térben tekinthetők meg.

János vitéz-díszkút

A János vitéz-díszkutat Markolt György szobrászművész készítette 1999-ben. A díszkúthoz egy legenda is fűződik. A mítosz szerint Petőfi Sándor, a János Vitéz alakját egy ráckevei jobbágyfiúból lett huszárkapitányról mintázta, aki Horváth Nepomuki János volt.

Ráckeve 1956-os Emlékműve

Az emlékműve 2016-ban készült Párkányi Raab Péter alkotása. A szobor a szabadság iránti vágyat testesíti meg, amelyen a lyukas zászló redőiben megjelenő szárny szimbolizálja a legnagyobb értéket, az 56-os hősök áldozatával kivívott szuverenitás-szabadságot.

Szent István szobor

A ráckevei Szent István szobrot Rátonyi József Munkácsy díjas szobrászművész készítette. Az államalapító királyunkat eredeti nagyságában ábrázolta. A szobor közadakozásból készült.

Keve Galéria

Az átépített XVI. századi épületen a faragott reneszánsz ajtókeret és a kis reneszánsz ablak kőkeret sugall középkori hangulatot, melyhez jól illik a padláson megtalált színes csempéjű Zsolnay cserépkályha, melyet az egyik teremben állítottak ki. Az épület egész évben különböző kortárs időszaki képzőművészeti és iparművészeti kiállításoknak ad otthont. Az épület melletti parkban található Artner Ottó szobrászművész „Kislány” szobra.

Árpád híd

A ráckevei Árpád híd a Ráckevei-Duna (azaz a Soroksári Duna-ág) legfontosabb hídja. A Csepel-szigetet köti össze az alföldi vidékkel. A jelenlegi híd helyén - már a Szabadságharc korában - eredetileg egy szétszedhető fahíd állt, ám még ezt megelőzően egy karókra erősített, kötelekkel ellátott repülőhíd volt itt, amelynél karótól karóig húzták a kötélen a révészek a bárkákat. Ráckeve városa az új, állandó jellegű vashíd építéséhez mintegy 100 000 koronás kölcsönt vett fel. A millennium évében készített hidat 1897. szeptember 26-án avatták fel. A háromcsuklós ívhidat Zielinszki Szilárd tervezte; nyílása 66 m volt. A II. világháború idején, 1944. november 3-án a visszavonuló magyar csapatok felrobbantották. A szovjet katonák a hídfők mellett keskeny pontonhidat ácsoltak, ez szolgálta az átkelést az 1948-49-es újjáépítésig, melynek során a szintén lebombázott szegedi vasúti Tisza-híd roncsait is felhasználták. A híd a mai állapotát az 1993-94-es átépítéssel nyerte el.

Tűztorony kilátó

1901-ben épült a középkori régi városháza helyén a szecessziós stílusú tornyos, új városháza. Épületében a Ráckevei Járási Bíróság működik majd 2009 júniusában megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt a Ráckeve régi városházi épületének tornyában található Tűztorony kilátó. A Ráckevei kistérségben egyedülálló élményt biztosító kilátó szeretettel várja az idelátogató vendégeket, de természetesen a környezetünkben és városunkban élők számára is különleges élményt jelent a közel 40 méteres magasságból megtekinteni a pazar körpanorámát. Tiszta időben tökéletesen láthatók a budai hegyek, Százhalombatta és Ercsi tornyai, de akár a Velencei-dombság is, az itt élők pedig felülről is megkereshetik saját házukat, közvetlen lakókörnyezetüket.

Árpád Vezér szobor

A Savoyai kastély melletti kis téren áll Szász Gyula horganyötvözetből készült, távolba mutató kacagányos, pajzsos Árpád Vezér alakja. Az egyetlen vidéki Árpád szobrot a millenniumi ünnepségek során avatták fel. A szobormű hengeres talapzatán Árpád fia, Zsolt születésének ünnepsége látható.

Árpád Múzeum

Az Árpád Múzeumban a helytörténeti kiállítás, a molnárcéhek életét bemutató tárlat és a Ráckeve történetét ismertető állandó kiállítás mellett a környék régészeti emlékei láthatók, valamint időszakosan képzőművészeti tárlatok tekinthetők meg. A régészeti gyűjtemény az őskortól a középkorig terjedő tárgyi leletekből tevődik össze. A néprajzi gyűjtemény a hagyományos paraszti életmód tárgyi emlékein túl a mezővárosra jellemző kézművesség anyagát is magába foglalja. Ráckeve vonatkozásában gazdag a céhes gyűjtemény. A Múzeum érdekessége, hogy itt található a Duna vizén, Magyarországon utoljára Ráckevén működő vízimalmának mérethű makettje. Tucatnyi régi fegyver, több antik bútor mellett az újkor relikviái a legértékesebbek. Az alapítványtevő Ács Károly tárgyi emlékei jól egészítik ki a XIX. sz.-i polgárosodó Ráckeve kézzel fogható hagyatékát. A fotótár több ezer fényképet számlál. Az Árpád Múzeum 1987 novembere óta működik ebben a neobarokk épületben, amelyet Münich Jenő ráckevei nyomdász építtetett lakás és nyomdaműhely céljából 1921-ben.

Római Katolikus Templom

Az 1791-1799 között épült copf stílusú katolikus templom egyhajós egyszerű épület, homlokzatba simuló toronnyal. Belső seccoit Patay László, Munkácsy-díjas, Ráckevén élt festőművész alkotta 1994-ben. Az ő alkotásai díszítik többek között a Szegedi dómot és a Parlament több termét is. Ez az egyik legnagyobb 20. századi egybefüggő szekkó Európában, kb. 625 m2. Fő témája Jákob álma. A főoltár képét Falconer József festette 1800 körül, amely Krisztus keresztelését ábrázolja. A templommal szemben található a János Vitéz Díszkút, amelyet 1999-ben Markolt György szobrászművész alkotott. Ráckevén él egy legenda, miszerint Petőfi Sándor János Vitézének figuráját egy ráckevei születésű ifjú, Horváth Nepomuki János huszártiszt alakjáról mintázta.

Vámház - II. Világháborús Emlékhely

Aki Ráckeve városába érkezik az Árpád hídon keresztül, először a Vámházzal találkozik a híd lábánál, ezért a városképi szempontból jelentőssége erős. Sebestény Artúr építette az 1930-as évek közepéről származó neobraokk stílusú II. Világháborús Emlékhelyet.

Szegedi Kis István sétány

A Duna-part ezen szakaszán végigsétálva szemet gyönyörködtető látvány tárul elénk: balra az Árpád híd, jobbra a Senki-sziget szemben pedig a Vadkacsa Szabadstrand látható. Minden héten a "csónakos" piacnak ad helyet a sétány, azonfelül számottevő kulturális rendezvény helyszínéül is szolgál.

Ráckevei Református Egyházközség temploma

A Ráckevei Református Egyházközség temploma Dobovszki József tervei alapján készült 1909 és 1913 között. A templomot egy középkori elődje helyén építették fel. Érdemes megtekinteni, hiszen külseje és belseje igazán impozáns.

Szerb templom

1487-ben épült Magyarországon az egyetlen, Európában a legészakibb, fennmaradt gótikus szerb templom, melynek belső falait középkori balkáni stílusú freskók díszítenek. A templom szentélyét a hajótól elválasztó ikonosztáz gazdag barokk alkotás, a XVIII. századból származó, magas művészi színvonalú ikonokkal és fafaragványokkal. Korábbi falfestményeit 1765 és 1771 között teljesen átfestették, az eredeti festményből csak néhány egészen apró részlet maradt meg. A különálló harangtornyot 1758-ban építették, mely XVI. századi alapokon nyugvó barokk alkotás. A templomban az ortodox szokásoknak megfelelően ülőhelyek nincsenek, csak néhány támaszkodószék van a falak mentén. Befogadóképessége kb. 300-400 fő.
Minden év augusztus 28-án, a templom búcsúján a környék falvaiból és távoli településekről a szerb görögkeletiek összegyűlnek, hogy részt vegyenek a vallási szertartáson.

Savoyai-kastély

Ráckeve legimpozánsabb épülete a barokk Savoyai kastély. A török kiűzését követően az egész Csepel-szigetet a törökverő Savoyai Jenő herceg kapta meg. Ő építette 1702-ben Johann Lucas Hildebrandt tervei alapján a ráckevei kastélyt, mely a világi barokk építészet első hazai emléke.
Az épület szépségét a méretek harmóniája és a tájhoz való nagyszerű alkalmazása adja. Az épület homlokzatán található szobrok elsősorban épületdíszítési feladatokat töltenek be és utalnak az építtető, Savoyai Jenő herceg érdeklődésének világára; a herceg szívesen vadászott, pártolta a tudományokat és számos szobor a férfierő és a katonás tartás megtestesítője. A kastély a világi barokk építészet első hazai emléke. Alaprajza a francia Vauy-le Vicomte-i kastélyra, míg az épület maga a bécsi Rennwegen álló Belveder palotára hasonlít. A homlokzaton található szobrok elsősorban épület díszítési feladatokat töltenek be.Az épület mai formáját az 1973-1982 közötti renoválás során kapta. Az épület háromszögű oromdíszében a Savoyai-család címere látható. A párkányzat kőbalusztrádos mellvédjén mitologikus alakok életnagyságú sora áll balról jobbra haladva: Flóra, Mercurius, Flercules, Anteus kettős szobra látható. A következő Jupitert ábrázolja sasmadarával, majd Hercules oroszlánbőrrel és Minerva következik. A homlokzati sarok kiugró kettőse: a magyar paraszti arcú Aeneas, amint kiviszi hátán Anchisest az égő Trójából. Majd Saturnus alakja a gyermek Dionysossal, végül Neptunus és Diana, a vadászat istennője. A budapesti volt Nemzeti Színház bontásakor két gyönyörű csillár került onnan a kastélyba. Gondos helyreállításuk után méltó környezetben a kupolaterem és társalgójának világítását szolgálják. A kastély udvarában magasodó hatalmas évszázados tölgyfák természetvédelem alatt állnak.

I. Világháborús Hősi emlékmű

236 hősi halott tiszteletére állították 1931. október 20-én a Ráckevei I. Világháborús emlékművet, két bronz katona, egy kütröt tartó és egy kardot rántó lépcsőzetes széles alapon. A talapzaton olvasható szignó szerint az alkotó Hybl József.